Otthon Start Hitel (OSH) 2025: a 3%-os lakáshitel

Minden amit az Otthon Start hitelről tudni kell

Összefoglaló leírás a termékről

2025. szeptember 1-jétől igényelhető a legfeljebb 3%-os kamatozású Otthon Start lakáshitel a bankoknál új otthon megvásárlására vagy építésére, méghozzá házasságra és gyermekvállalásra vonatkozó elvárás nélkül. Bár az első lakás megszerzését támogatná a kormány a hitelprogrammal, számos kivétel van a korábbi vagy meglévő lakástulajdon mint kizáró feltétel alól. A hitelből megvásárolt lakás után a vagyonszerzési illetéket meg kell fizetni, de a lakásba nem szükséges bejelentkezni, bérbe is lehet adni, és 5 évig nem lehet eladni. Cikkünkben bemutatjuk a tudnivalókat: várható törlesztőrészletek, feltételek és egyéb részletek egy helyen!

Az Otthon Start lakáshitel paraméterei

A 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelettel megszületett Otthon Start hitel

• egy államilag kamattámogatott lakáscélú jelzálogkölcsön,
• összege maximum 50 millió forint,
• teljes futamideje legfeljebb 25 év,
• ügyfél által fizetendő éves kamata legfeljebb 3 százalék,
• esetleges előtörlesztésének a költsége nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát,
• legalább 10 százalékos önerővel vehető igénybe (kivéve megfelelő pótfedezet bevonása esetén), az MNB aktuális adósságfékszabályai szerint, amelyek jelenleg 41 év alatti elsőlakásszerzők és zöld lakások esetén engedik a 20% alatti önerőt.

18. életévüket betöltött természetes személyek igényelhetik, a kölcsönre ugyanazon igénylő csak egy alkalommal jogosult.

Mire használható fel a 3%-os lakáshitel?

Az Otthon Start hitel felhasználható

• Magyarország területén lévő belterületi lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont építésére, vásárlására (hitelkiváltásra, felújításra tehát nem, sőt tulajdonrész kivásárlására sem, lásd alább).
• Vásárlás esetén a vételár megfizetésére, építés esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre.

A kölcsön abban az esetben igényelhető, ha

az igénylő Nem rendelkezik és a megelőző 10 éven belül nem rendelkezett saját tulajdonú belterületi lakóingatlannal.

Egy piaci kamatozású lakáshitelhez képest az alacsonyabb törlesztőrészlet, a magasabb elérhető hitelösszeg vagy a rövidebb futamidő is vonzó lehet az Otthon Start hitelben:

Amiről kevesen beszélnek: így is nagyot nyerhetsz az Otthon Start lakáshitellel

Kivételek a korábbi vagy meglévő lakástulajdon mint kizáró feltétel alól az Otthon Start programban

Nem minősül saját tulajdonú belterületi lakóingatlannak, így tulajdoni hányadtól és lakóingatlanok számától függetlenül akkor is igényelhető a hitel, ha az igénylő rendelkezik vagy a megelőző 10 éven belül rendelkezett olyan belterületi lakóingatlanban tulajdonjoggal,

• amelyben a tulajdonrész értékbecslő által megállapított aktuális piaci értéke, vagy eladott ingatlan esetén a vételára nem haladta meg a 15 millió forintot,
• amelynek a lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
• amely haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és az érintett lakóingatlanban a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor is ugyanazon haszonélvező lakik.

A fentieken kívül a kölcsön akkor is igényelhető, ha az igényléskor és a megelőző tíz éven belül egyidejűleg legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett – itt fontos szó az egyidejűleg, tehát időben egymást követő akár 50 százalékos tulajdonlás nem kizáró ok.

Házastársak részvétele, illetve valamelyik szülő adóstársként való bevonása esetén elegendő, ha a fentieknek az egyik fél megfelel,

az adóstársra minden másban ugyanazok az igénylési feltételek vonatkoznak, mint az igénylőre.

Az Otthon Starttal megszerzett ingatlanra vonatkozó feltételek

Nem minden ingatlanra igényelhető:

• az otthon vételára vagy bekerülési költsége nem haladhatja meg alapterületi négyzetméterenként a bruttó 1,5 millió forintot,
• a lakás értéke vagy bekerülési költsége legfeljebb bruttó 100 millió forint lehet,
• családi ház, tanya vagy birtokközpont értéke vagy bekerülési költsége legfeljebb bruttó 150 millió forint lehet,
• vásárlásánál a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől,
• építés esetén a kölcsönszerződés megkötésének a feltétele, hogy az igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja,
• az ingatlan-értékbecslési szakvélemény nem lehet régebbi a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 90 napnál,
• a hitelből megszerzett lakásba nem szükséges lakcímmel bejelentkezni, a lakást ki lehet adni, a vagyonszerzési illetéket azonban meg kell a vásárlás után fizetni (kivéve persze az illetékmentességet biztosító falusi CSOK, CSOK Plusz egyidejű igénybevételét) - mindezt onnan lehet tudni, hogy ezekről nem ejt szót a jogszabály. Ugyanakkor

nem igényelhető a kölcsön olyan tulajdon megszerzésére, amelyet haszonélvezet terhel, és lakóingatlan résztulajdonának a megszerzése sem,

magyarán osztatlan közös tulajdonú ingatlanra sem lehet igénybe venni. Az ingatlan eladója vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa, az igénylő nem rendelkezhet az építő vállalkozásban tagsággal vagy részesedéssel, és a cég tulajdonosa az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A termékbe épített lakásárkorlátok mellett is fennáll a veszélye, hogy a kereslet növekedése miatt bekövetkező lakásáremelkedés miatt elvész a hitel előnyének egy része a program bevezetése előtt elérhető piaci hitelekhez képest:

Kapcsolódó cikkünk

2025. 07. 25.

Otthon Start: rövid időn belül kiderül, szemfényvesztés-e az új lakáshitel, de akkor már késő lesz

Otthon Start tb-jogviszony, büntetlen előélet, köztartozás

A kölcsön igénybevételének feltétele, hogy

• az igénylő csak büntetlen előéletű lehet,
• nem lehet az állami adóhatóságnál nyilvántartott (jelenleg 5000 forintnál nagyobb összegű) köztartozása,
• a megelőző 3 évben belül vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy államilag támogatott lakáscélú kölcsön kamattámogatásának visszafizetésére a járási hivatal, a kormányhivatal, az Államkincstár vagy az állami adóhatóság végleges döntésével, vagy a bíróság jogerős határozatával nem kötelezte az igénylőt,
• az igénylőnek 30 napnál nem régebbi okirattal kell igazolnia, hogy a kölcsönkérelem benyújtásakor társadalombiztosítási jogviszonya van (biztosított, kivéve közfoglalkoztatottként), kiegészítő tevékenységet folytat, vagy Magyarországon olyan munkát végez, amely alapján egy másik állam vagy nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, esetleg nappali tagozaton tanul. Emellett igazolnia kell, hogy legalább két éve folyamatosan ilyen jogviszonyban állt. A jogviszony akkor számít folyamatosnak, ha a megszakítás legfeljebb 30 napos, illetve ha a tanulmányok nappali tagozaton szűntek meg, akkor legfeljebb 6 hónap telhetett el a következő jogosultságig. A szüneteltetett időszakok nem szakítják meg a folyamatosságot, de nem számítanak bele a két évbe. Fontos, hogy a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 180 nap során is ilyen jogviszonyban kellett lennie az igénylőnek – tehát ez idő alatt is biztosítottnak kellett lennie, dolgoznia kellett, vagy nappali tagozaton kellett tanulnia,
• ha az igénylő legalább két éve bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik, és a kölcsönkérelem benyújtásakor valamely Magyarországgal szomszédos országban igazolt, bejelentett munkaviszonya van, akkor kérésére ennek az időtartama beszámítható a jogosultsághoz szükséges kétéves időszakba, feltéve hogy egyébként megfelel a jogszabályban előírt társadalombiztosítási) feltételeknek,

Kötelezettségek, költségek, határidők

A kölcsön igénybevételével

5 évre az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig.

Nem minősül az elidegenítési és terhelési tilalom megszegésének, ha a lakásban öröklés révén harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez, vagy az otthonra közérdekű használati jogot alapítanak. Az otthonra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie, ennek elvárt jellemzőit a kölcsönszerződés tartalmazza.

A hitelintézet az igénylőktől a kölcsön igénylésével és folyósításával összefüggésben kizárólag legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet bármilyen jogcímen, ide nem értve az értékbecslés és a helyszíni szemle díját. Ha a hitelfelvevő piaci lakáscélú kölcsönt is igényelt ugyanazon lakáscél elérése érdekében, akkor a hitelintézet legfeljebb az általa 2025. május 30-án nyújtott lakáscélú kölcsönöknél alkalmazott díjjal megegyező mértékig számíthat fel díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást a kamattámogatással nem érintett kölcsön tekintetében is.

Vásárlás esetén kizárólag az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül, építés esetén kizárólag a használatbavételi engedély kiállítását megelőzően

lehet igényelni a kölcsönt.  A hitelintézet a kölcsönkérelmet vásárlás esetén 30 napon belül, építés esetén 60 napon belül bírálja el, a legalább 10 napos esetleges hiánypótlási időt bele nem számítva.

A kölcsön folyósítása vásárlás esetén a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik. Új építésű lakás vásárlása esetén a kölcsönszerződés megköthető, azonban a kölcsön folyósítására kizárólag a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben kerülhet sor. A kölcsön folyósítása építés esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik, a kölcsön utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor azzal a feltétellel, hogy a hitelintézet a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak találta.

A kamattámogatás és annak esetleges visszafizetése

A legfeljebb 25 évre nyújtott állami kamattámogatás mértéke az Államadósság Kezelő Központ által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott, 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékének és az ügyfél által fizetett legfeljebb 3 százalékos kamatnak a különbözete.

Ha az igénylők valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tettek, vagy a kölcsönt jogosulatlanul vette igénybe, akkor az igénybe vett kamattámogatás összegét az igénybevétel napjától

a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni,

(ez jelenleg +11,5%), és a kamattámogatás a jövőre nézve megszűnik.

A hitelintézeteket az általuk jogszerűen folyósított kamattámogatott kölcsön összege után építés esetén 80 ezer forint, vásárlás esetén 40 ezer forint egyszeri költségtérítés illeti meg a központi költségvetés részéről.

Otthon Start törlesztőrészlet és kalkulátor

A várható törlesztőrészleteket alábbi táblázatunk tartalmazza bizonyos hitelösszegek és futamidők esetén, összevetve egy 6,5%-os, piaci kamatozású lakáshitelével.

FPKOSZ közvetítésével a Nemzetgazdasági Minisztérium felé is megfuttattunk. Az ezekre érkezett hivatalos válaszokat most összefoglalva megküldjük számotokra.

A válaszok célja, hogy egyértelmű iránymutatást adjanak a mindennapi ügyfélbeszélgetésekhez, valamint segítsenek az egységes és pontos kommunikációban.

Az MNB rendeletmódosítása megszüntette a korábbi 41 éves életkori korlátot az elsőlakásos kedvezmény esetében.
Ez azt jelenti, hogy 2025-től minden elsőlakás-vásárló – életkortól függetlenül – jogosult lehet 90%-os finanszírozásra, azaz akár 10% önerővel is elindíthatja a vásárlást.

Mit kommunikáljunk az ügyfeleknek?

• Korábban: csak a 41 év alatti elsőlakásosok élhettek a 10% önerő lehetőségével.
• Most: minden elsőlakásos számára nyitva áll ez az opció.
• Elsőlakásos definíció: nincs 50%-ot elérő tulajdoni hányad, vagy csak haszonélvezettel terhelt lakás van a háttérben.
• Fontos: a 90% LTV a jogszabályi maximum – a banki belső szabályok nem változtak (értékbecslés, scoring, kockázatkezelés) ettől függetlenül szigorúbbak lehetnek.
   

1. A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján Magyarország területén lévő, belterületi lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont építéséhez, vásárlásához lehet a kölcsönt igényelni. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, ha úgy gondoljuk, hogy a belterületi kikötés az egyedül a lakásra vonatkozik, az egylakásos lakóépület és a tanya vagy birtokközpont esetén nem előírás, hogy belterületen legyen?
(az önerőre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban)

Válasz:
Igen, kizárólag tanya és birtokközpont esetén nem előírás, hogy belterületen legyen.

2. Kérnénk szíves útmutatásukat a Korm. rendelet 6. (7) bekezdésében található önrészre vonatkozó rendelkezése, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014 (IX.10.) MNB. rendelet (a továbbiakban MNB rendelet) szabályozásának helyes értelmezésével kapcsolatban. Különösképpen az MNB rendelet 3. § (1a) bekezdésében meghatározott életkori korlát Korm. rendelet szerinti kölcsönre vonatkozó alkalmazandóságával kapcsolatban. Várható-e az MNB rendelet felülvizsgálata a szabályozás egyértelműsége érdekében?
(a házastársak és a szülők kölcsön igénylésével kapcsolatban)

Válasz:
Az önrész mértékére vonatkozóan az MNB jogszabálya az irányadó, az MNB szabályozás módosításának lehetőségéről az MNB tud nyilatkozni.

3. Számos kérdés felmerült a Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésében foglalt házastársakra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban. A Korm. rendelet alapján házastársak hitelfelvétele esetén elég az egyik félnek megfelelni a Korm. rendelet 4. § (2)-(4) és 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek.

- A házastársak, amennyiben mindketten megfelelnek a Korm. rendelet szerinti hitelfelvételi feltételeknek, vásárolhatnak-e külön-külön, egyenként 50–50 millió Ft hitelből egy-egy ingatlant? Vagy abból a szabályból, hogy adóstársként meg felel felelni az igénylőre vonatkozó előírásoknak is, következik a Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés szerinti tilalom, hogy a kölcsönre ugyanazon igénylő csak egy alkalommal jogosult?

Válasz:
Az Otthon Start kölcsön egy alkalommal igényelhető, ideértve azt is, ha gyermek és szülő adóstársi viszony keretében történik az igénylés, az a további önálló vagy más gyermekkel vagy házas-/élettárssal történő együttes igénylés lehetőségét kizárja.

- jelenleg a normaszöveg házastársakra vonatkozóan vezet be kedvezményes szabály, van-e esetleg jogalkotói szándék arra vonatkozóan, hogy ezt kiterjesszék élettársakra esetleg bejegyzett élettársakra is?

Válasz:
Szakmai véleményünk szerint a jogszabály az élettársak együttes igénylését nem zárja ki, a bejegyzett élettársak pedig a házastársakkal azonos módon igényelhetnek.

- a házastárs adóstársként történő bevonása esetén szerezhet-e tulajdont az ingatlanban?

Válasz:
Egy igénylés kapcsán több személy igénylőként abban az esetben merülhet fel, ha házas- vagy élettársak igénylik együtt a kölcsönt, vagy a 18 életévét betöltött személy szülőjével közösen igényli a kölcsönt. A kölcsön csak lakóingatlan kizárólagos tulajdonjogának megszerzésére használható, tulajdoni rész csak adóstársak (házastársak, élettársak, szülő-gyermek) együttes igénylése esetén szerezhető, azzal, hogy az adóstársaknak a kölcsön keretében közösen meg kell szerezniük a lakóingatlan kizárólagos tulajdonjogát.

4. A Korm. rendelet 4. § (6) bekezdésében megfogalmazott szabály alapján, ha az igénylő szülő kerül bevonásra adóstársként az ügyletbe, akkor elég, ha az igénylő vagy a szülő megfelel a 4. § (2)-(4) bekezdésben, valamint a 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, abban az esetben, ha az igénylő a szülő és az gyermek kerül bevonásra mint adóstárs, mindkét félnek meg kell felelni a fenti feltételeknek, vagy elég az egyiknek?

Válasz:
Az adóstársi viszony együttes igényléssel tud létrejönni, oly módon, hogy a 4. § (5) bekezdése alapján a tulajdoni és TB feltételeknek elég az igénylők egyikének, azaz az egyik házasfélnek, az élettársak egyikének, illetve a gyermeknek vagy a szülőnek megfelelnie. Az igénylési feltételeknek való megfelelés nem osztható meg az igénylők között, azaz a feltételek összességét vagy az egyik vagy a másik igénylőnek kell teljes egészében teljesítenie. Adóstársi viszony az említett hozzátartozói körön (házastársak, élettársak, szülő-gyermek) kívül, az igénylő és hitelképes harmadik személy vagy egyéb hozzátartozó viszonylatában sem jöhet létre.
 
5. Jogosult-e a kölcsön igénylésére az, aki adóstársként szerepel egy másik, a Korm. rendelet hatálya alá tartozó kölcsön igénylésben.  Ha igen, további kérdés, hogy ha az adóstársként igényelt kölcsönügylet keretében 50%-ot meg nem haladó tulajdonjogot szerzett a kérdéses személy, jogosult- e még a Korm. rendelet szerinti kölcsön igénylésére?

Válasz:
Az Otthon Start kölcsön egy alkalommal igényelhető, ideértve azt is, ha gyermek és szülő adóstársi viszony keretében történik az igénylés, az a további önálló vagy más gyermekkel vagy házas-/élettárssal történő együttes igénylés lehetőségét kizárja.
 
(a társadalombiztosítási jogviszony igazolásával kapcsolatban)

6.  A Korm. rendelet 8. § (6) bekezdése lehetővé teszi a szomszédos országokban bejelentett foglalkoztatási jogviszony időtartamának is a beszámítását a 2 éves időtartamba. A normaszöveg alapján csak a Magyarországgal határos országokra értendő jogviszonyok számítódnak be, a Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés 6. pontja alapján a külföldi hatóság által kiállított és magyarra hivatalosan lefordított igazolással lehet igazolni a jogviszonyt. Kérdésként merült fel, hogy itt a jogalkotó nem tervez-e bevezetni egységes formanyomtatványt a szomszédos országokban bejelentett foglalkoztatási jogviszonyok igazolására?

Válasz:
Elfogadhatók az EU-s országok TB igazolásai, így erre vonatkozó egységes formanyomtatvány bevezetése nincs tervben. Az EU-s hatósági igazolások kiállítására jogosult hivatalok köre a következő linken található: https://ec.europa.eu/employment_social/social-security-directory/welcome .

7. A hazai társadalombiztosítási jogviszony vonatkozásában várható-e olyan felület kialakítása, ahol azonnal lehet generálni igazolást, ahogy az a Babaváró és a CSOK Plusz kölcsönök igénylése esetében?

Válasz:
A vármegyei kormányhivatalok ügyintézési felületén lesz elérhető az igazolás kiállításának kérése, hasonlóan a korábbi támogatásokhoz.
 
(az alapterületre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban)

8. A Korm. rendelet 5. § a négyzetméter ár korlát felállításánál „alapterület” fogalmat használja, tekintettel arra, hogy a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény meghatározza a „hasznos alapterület”, a „bruttó alapterület” és a „nettó alapterület” fogalmát, de az alapterületét nem, nem egyértelmű számunkra, hogy a Korm. rendelet által használt „alapterület” fogalom vonatkozásában melyik definíció alkalmazandó?

Válasz:
Javasoljuk a lakás, lakóépület – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 99. pontja szerinti – nettó alapterületét figyelembe venni az erkély/loggia/terasz 50%-ának beszámításával.

9. A Korm. rendelet jelenleg hatályos rendelkezései szerint az alapterület számításánál az erkély alapterületét figyelembe kell-e venni?
 
Válasz:
Javasoljuk az erkély/loggia/terasz 50%-ának beszámítását.

(a kölcsönnel érintett ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezettel összefüggésben)

10. A Korm. rendelet 4. § (11) bekezdése alapján a kölcsön hitelcélja nem lehet lakóingatlan résztulajdonának megszerzése. Ugyanakkor a Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés cc) pontja szerint az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy a több önálló otthonból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a kölcsönnel érintett otthonra vonatkozóan a támogatott személynek kizárólagos használati joga áll fenn. Kérdésként merül fel, hogy mire vonatkozott a jogalkotó szándéka, a kölcsön igényelhető-e olyan ikerházban, többlakásos ingatlanban található lakásra, házrészre, amelyik osztatlan közös tulajdonban van?
 
Válasz:
Igen, osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetén kell megkövetelni a kizárólagos használati jog fennállásának igazolását a használati megosztási megállapodás alapján, büntetőjogi felelősség tudatában tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal.

11. Konkrét eset vonatkozásában merült fel kérdésként, hogy egy családi házban használati megosztással közös lépcsőházból megközelíthetően kialakításra került 2 lakóegység, 1 földszinti és 1 tetőtéri lakás, külön mérőórákkal. Ebben az esetben a kialakított lakások megvásárlása finanszírozható-e a Korm. rendelet szerint kölcsön igénylésével?

Válasz:
A 10. pontban foglaltak fennállása esetén.

12. A Korm. rendelet normaszövege alapján nem egyértelmű számunkra, hogy a kölcsön hitelcéljaként meghatározott ingatlanban kik szerezhetnek tulajdont. Az adóstársként bevont házastárs vagy szülő szerezhet-e tulajdonjogot a hitellel érintett lakóingatlanban, vagy kizárólag a kölcsön igénylője szerezhet benne tulajdont? Esetleg hitelfelvételben nem szereplő harmadik személy szerezhet-e tulajdont?

Válasz:
Egy igénylés kapcsán több személy igénylőként abban az esetben merülhet fel, ha házas- vagy élettársak igénylik együtt a kölcsönt, vagy a 18 életévét betöltött személy szülőjével közösen igényli a kölcsönt. A kölcsön csak lakóingatlan kizárólagos tulajdonjogának megszerzésére használható, tulajdoni rész csak adóstársak (házastársak, élettársak, szülő-gyermek) együttes igénylése esetén szerezhető, azzal, hogy az adóstársaknak a kölcsön keretében közösen meg kell szerezniük a lakóingatlan kizárólagos tulajdonjogát.
Harmadik személy (nem adós, adóstárs) tulajdont nem szerezhet a hitellel érintett lakóingatlanban, mert a részleges tulajdonszerzése esetén ugyanis az igénylők, mint adósok már szükségképpen csak résztulajdonhoz juthatnának, amely a 4. § (11) bekezdése szerinti tilalomba ütközne.
 
13. A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontjával kapcsolatban felmerült egy értelmezési probléma, ha például egy magánszemély tulajdonosa volt egy ingatlannak 10 éven belül, haszonélvezettel terhelten szerezte és a haszonélvező az értékesítésig benn is lakott, akkor, hogy értelmezendő az a rendelkezés, hogy a kölcsön benyújtásának az időpontjában ugyanazon haszonélvezőnek benn kell laknia az ingatlanban. Ez az előírás akkor is érvényes, ha az igénylő a haszonélvezettel terhelt ingatlan a kölcsön benyújtásának az időpontja előtt értékesítette?

Válasz:
A haszonélvezetre vonatkozó rendelkezést csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az érintett ingatlan a kölcsön igénylésekor még az igénylő tulajdonában van. Ha már értékesítette, akkor már mint 10 éven belül értékesített ingatlant kell figyelembe venni, azaz csak akkor válhat jogosulttá a kölcsönre, ha a tulajdoni hányada nem haladta meg az 50 %-ot.

(az adósság kezelésével kapcsolatban)

14. Helyesen értelmezzük, hogy a Korm. rendelet szerinti kölcsön vonatkozásában alkalmazhatóak lesznek a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezései?

Válasz:
Igen.

15. Helyesen gondoljuk-e, a kölcsönügylet későbbi szakaszában bekövetkező esetleges fedezetcserére, vagy az adós személyének a megváltozására vonatkozó szabályokat a hitelszerződésben szükséges rendezni, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket.

Válasz:
A futamidő alatt az adós személye (tekintettel a jogosultsági feltételek teljesülésének követelményére) nem változhat (kivéve öröklés). A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési- és terhelési tilalom a futamidő első 5 évében nem törölhető csak kamattámogatás jövőbeni megszűnésével.